Csaknem ezer, 1850 előtt nyomtatott térképet tett digitálisan szabadon hozzáférhetővé az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Földabrosz néven induló digitális tartalomszolgáltatása.
A https://foldabrosz.oszk.hu holnapon elérhető, folyamatosan bővülő adatbázis jelenleg csaknem ezer, 1850 előtt nyomtatott magyar és külföldi térképet tartalmaz, melyek jelentős része a 18. században készült, de több 17. századi kiadás is gazdagítja a könyvtár alapítójától, gróf Széchényi Ferenctől (1754-1820) származó gyűjteményt.
A könyvtár célja a közlemény szerint a sokrétű gyűjtemény közkinccsé tétele a lehető legszélesebb körben, kiemelt figyelemmel a középiskolai és a felsőfokú oktatásban résztvevők, valamint a kutatók igényeire. A kultúrkincseket jó minőségben és szabad licenc alatt publikálják, azaz a forrás megjelölésével szabadon hozzáférhetővé, letölthetővé és felhasználhatóvá teszik.
A célzott kereséshez többszempontú keresőrendszer áll rendelkezésre; a böngészni vágyók földrajzi elhelyezkedés (világ, Európa, Magyarország, távoli tájak) és tematikus csoportosítás (történelmi, hadtörténeti, város-, hajózási és általános térképek) szerint is válogathatnak. A tájékozódást a térképek részletes bibliográfiai adatainak és tartalmi elemeinek megadásával segítik.
A hazai vonatkozású anyag egyik legkülönlegesebb darabja az az 1670 és 1682 között készült térkép, amely Északnyugat-Magyarországot ábrázolja. A képen az ország nyugati sávjában álló, török kori végvárvonal és a Bécsig húzódó, mögöttes terület látható. A császári döntéshozók érdeklődésének homlokterébe tartozó vidékről készült műre valószínűleg nagy lehetett a kereslet a polgári lakosság körében is, mivel Érsekújvár 1663-as elestével mindennapossá vált a török támadástól való félelem.
A külföldi anyagrészben az európai területek mellett Tűzföldtől Kubán keresztül Szumátráig számos különleges tájat bemutatunk a Földabrosz; a válogatás legrégebbi darabja egy 1614-ben készült, az ókori Görögországot ábrázoló történelmi térkép.
A portugálok által a 16. században Brazíliában alapított Olinda holland elfoglalását bemutató 1630-as térkép az úgynevezett újságtérképek egyik példája. Ezek látképeket, térképeket és életképeket esetenként többnyelvű, szöveges ismertetőkkel egyesítő grafikai kiadványok, amelyek a 17. század első felében váltak népszerűvé Hollandiában.
Az 1700-as években megnőtt az érdeklődés az antik kultúra iránt, és Pompeji feltárása is új stádiumába lépett a század közepére. A római város Francesco Piranesi alkotta térképe hosszú ideig az egyetlen kartográfiai ábrázolása volt a tragikus sorsú településnek. A térkép 1785 és 1793 között háromszor is megjelent, az adatbázisban látható példány a második, 1788. évi kiadás.
A Földabrosz szolgáltatás folyamatosan bővül az OSZK Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtárának további részeivel, a könyvtár azonos nevű térképtörténeti blogja pedig megújul és a későbbiekben az oldal szerves részét alkotja majd.
Forrás: MTI
Kép: Pixabay
