A Budapesti Gazdasági Egyetemen (BGE) szeptemberben 5.667 elsőéves kezdheti meg tanulmányait
A közlemény szerint a BGE továbbra is az üzleti fókuszú képzések iránt érdeklődők első számú választása.
A felsőoktatásba jelentkezők számának idei nagymértékű visszaesése ellenére a BGE képzései iránt alig csökkent az érdeklődés, így a szeptembertől három budapesti karral működő egyetem továbbra is az egyik legnépszerűbb hazai felsőoktatási intézmény.
A jelentkezők többsége a gazdaságinformatikus, a turizmus-vendéglátás, a kereskedelem és marketing, a gazdálkodási és menedzsment, valamint a pénzügy és számvitel alapképzési szakokra jelentkezett.
Kiemelték, hogy a BGE ősztől hagyományos tantermi oktatásra készül, de az adott helyzetnek megfelelően azonnal, teljes körűen tudja biztosani a távolléti, digitális oktatást is.
Kitértek arra is, hogy a BGE a jelenlegi gazdasági helyzetben a nehézségek ellenére többféle módon – köztük az előző félévben újonnan bevezetett, önköltséges hallgatók számára létrehozott szociális alapú ösztöndíjjal – segíti hallgatóit.
Azok, akik lemaradtak a felvételiről, vagy nem nyertek felvételt, a pótfelvételi eljárás keretében adhatják be jelentkezésüket a Budapesti Gazdasági Egyetemre. Erről további információ található a https://felveteli.uni-bge.hu/Kepzesek oldalon – közölték.
Mintegy kétezer új hallgatót vettek fel a Miskolci Egyetemre
A felsőoktatási intézmény az MTI-vel pénteken azt közölte, hogy az egyetem karaira idén 4.294-en jelentkeztek, közülük az általános eljárásban 1.991-en nyertek felvételt, ez a jelentkezők 46 százaléka.
Idén 1636 hallgató lesz állami ösztöndíjas, „ez önmagában mutatja az intézmény stabilitását” – írták. Önköltséges képzésre 355 fiatalt vettek fel, és jelentősen emelkedett a mesterképzésekre bejutók száma.
Összesen 2.158 az egyetemre felvettek száma, mivel 167, Stipendium Hungaricum ösztöndíjas külföldi hallgató is megkezdheti tanulmányait.
A tájékoztatás kiemeli, hogy a felsőoktatási intézmények között egyre fokozódó versenyben a Miskolci Egyetem folyamatosan erősíti pozícióját a népszerű fővárosi egyetemek és a több intézményből integrált nagyvárosi egyetemek között.
A közlemény kitér arra is, hogy a 2020/2021-es tanévben folytatódnak a kihelyezett képzések Ózdon és Sátoraljaújhelyen. Ózdon a bölcsészettudományi kar szociális munka szakát indítják újra, míg Sátoraljaújhelyen az egészségügyi kar ápolás és betegellátás (ápoló) és az egészségügyi gondozás és prevenció (védőnő) szakán lesznek elsőéves hallgatók.
A Pécsi Tudományegyetemen (PTE) várhatóan 4.850 új hallgató kezdheti meg a tanévet, a felvettek száma néhány százalékkal elmarad a tavalyitól
Közleményükben azt írták: a hallgatók 58 százaléka alap-, 17 százaléka osztatlan, 15 százaléka mesterképzésen tanul majd, 10 százaléka felsőoktatási szakképzésen vesz részt, a felvettek több mint 86 százaléka támogatott szakra került be.
A jelentkezők idén is a nappali munkarendet preferálták, az elsőévesek 76 százaléka teljes idős képzésen tanulhat a 2020/2021-es tanév őszi félévében.
A képzések között továbbra is a legnépszerűbbek között van az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint az ápolás és betegellátás szak, de sokan érdeklődnek a gazdálkodás és menedzsment, a kereskedelem és marketing, a mérnökinformatikus, valamint a fogorvos szak iránt is.
A PTE négy kara, a jogi, az orvosi, a kultúratudományi, pedagógusképző és vidékfejlesztési, valamint a művészeti idén növelni tudta a beiskolázási létszámát.
A legmagasabb pontszám az alapképzésen az angol nyelvű kommunikáció és médiatudomány szakhoz kellett (432), a pszichológia szak levelező munkarendjére 430, míg a nappali képzés államilag finanszírozott részére 419, az önköltségesre 420 pontra volt szükség.
A közgazdaságtudományi kar angol nyelvű képzéseire is magas volt a bejutási küszöb: a gazdálkodási és menedzsment szakra 422, a turizmus-vendéglátás szakra 408 ponttól lehetett felvételt nyerni – jegyezték meg.
Az osztatlan képzéseken a legmagasabb pontszám, 459 az önköltséges fogorvos-képzéshez kellett, míg az állami ösztöndíjas jogász szakra 414, a fogorvos szakra 413, az általános orvos szakra 402 pont volt a limit. Az osztatlan tanárszakokon a legmagasabb ponthatár az angol-orosz tanári szakpáron volt, oda 436 ponttól lehetett bejutni.
Az egyetem felhívta a figyelmet arra, hogy szeptembertől bővül a PTE képzéskínálata. A műszaki és informatikai karon gépészmérnöki mester szakot hirdettek. Az egyetem nyújtotta képzési palettán a belsőépítész-tervezőművész szak is szerepel, a természettudományi karon pedig a földtudományi mesterképzésen is felvehetik kurzusaikat a hallgatók.
Hangsúlyozták, hogy a PTE a járványhelyzetre felkészülve, biztonságos keretek között várja hallgatóit szeptembertől, számolva az esetleges online oktatással is.
Az új hallgatók beilleszkedését közösségépítő programokkal segítik, köztük a “beléPTEtő gólyatréninggel”, a résztvevők kiscsoportos foglalkozáson kapnak támogatást az egyetemi élet első lépéseihez – olvasható a közleményben.
Corvinus: idén is az országos átlag felettiek a ponthatárok az intézmény képzéseire
Idén is a legjobb teljesítményű diákok kerültek be a Budapesti Corvinus Egyetemre, az intézmény képzéseire az országos átlag felett vannak a ponthatárok – olvasható az egyetem honlapjára csütörtök este felkerült közleményben.
Az egyetem a 2020-2021-es tanévre 2.809 hallgatót vett fel, alapképzésen 2116-an, mesterképzésen 632-en, osztatlan képzésen 61-en kezdhetik meg ősszel a tanulmányaikat. Alapképzésen a felvett hallgatók 80, míg mesterképzésen 85 százaléka tanulhat térítésmentesen a Corvinus ösztöndíjprogram keretében.
A Corvinus “a tömegképzés helyett a minőségi oktatásra koncentrál”, “mindehhez a stabil finanszírozási hátteret az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány biztosítja”.
A Corvinusra bekerülő diákok tizenhárom alapszakon, egy osztatlan képzésen és huszonegy mesterszakon kezdhetik meg tanulmányaikat. Tizenkettő támogatott alapszakon és az osztatlan képzésen a Corvinusra felvett diákok átlagpontszáma magasabb az összes többi, azonos szakot indító egyetemre bekerült hallgatók átlagpontszámánál.
A “nemzetköziesítés” alapján a Corvinus egyik legnépszerűbb alapképzése, a nemzetközi gazdálkodás szeptembertől már csak angol nyelven indul. Az egyetem ezen az alapképzésen megkétszerezte a felvehető hallgatók számát, így 161-en kezdhetik meg tanulmányaikat. Szintén megduplázta az egyetem az angol nyelvű kommunikáció- és médiatudomány alapképzésre felvehető hallgatók számát. A gazdálkodási és menedzsment alapszakon 65 százalékkal növelte az intézmény a felvehető hallgatók számát, 435-en jutottak be.
Az országban egyedül a Corvinuson induló alkalmazott közgazdaságtanra idén 410 ponttal, illetve gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés osztatlan képzésre 428 ponttal lehetett bekerülni, ezeken a szakokon a tavalyihoz képest nőttek a ponthatárok.
Az országban szintén egyedülálló alkalmazott közgazdaságtan angol nyelvű alapképzésen 401 ponttal lehetett támogatott képzésre bejutni. Kiemelkedően magas, 456 ponttal lehetett idén bekerülni a nemzetközi tanulmányok angol nyelvű alapképzésre, amelyen a felvett hallgatók átlagpontszáma 467 pont – ismertette az egyetem.
A Semmelweis Egyetemre (SE) 2102 hallgatót vettek fel, az orvos- és egészségtudományi területen 2020-ban is az SE képzésein a legmagasabbak a pontszámok
Hermann Péter oktatási rektorhelyettes szerint a koronavírus-járvány hatása a felvételi ponthatárok alakulásán is érzékelhető, országosan kicsit alacsonyabbak a pontok minden intézményben, mint 2019-ben voltak. Ugyanakkor hozzátette: a legjobb képességű hallgatók kerültek be hozzájuk.
Az általános orvostudományi karon a 2019-es 442 ponthoz képest az állami ösztöndíjas képzésre 425, az önköltséges képzésre 430 pont kellett – ismertette Kellermayer Miklós, a kar dékánja. A karon szeptemberben 414 hallgató kezdheti meg tanulmányait.
Lám Judit, az egészségügyi közszolgálati kar általános dékánhelyettesének a közleményben olvasható ismertetése szerint a kar egy alap- és két mesterképzésére 95 jelentkező került be a felvételi eljárás ezen szakaszában. Az egészségügyi szervező szakra 291 ponttal 26-an jutottak be, az 50 férőhely feltöltéséhez pótfelvételit is hirdetnek majd.
Az egészségügyi menedzser és a szociális munka mesterszakokra más pontozási rendszer érvényes, mint az alap- és osztatlan képzéseken. Előbbire 45-en, utóbbira 24-en nyertek felvételt. A kar mesterképzéseire a 2019-ben felvettekkel azonos számú hallgató jutott be idén is, a fennmaradó helyeket a pótfelvételin tölti fel a kar – tette hozzá.
Vingender István, az egészségtudományi kar oktatási dékánhelyettese arról tájékoztatott, hogy a kar több mint 20 képzésén 1226 hallgató tanulhat szeptembertől. Noha 2019-hez képest kevesebb volt a jelentkező, a felvettek számában nincs jelentős visszaesés. Hozzátette: a legmagasabb, 430 pontra idén is a leendő gyógytornászoknak volt szükségük.
A fogorvostudományi karra idén az állami ösztöndíjas képzésre 426, az önköltséges képzésre 432 ponttal lehet bejutni. A felvettek létszáma a korábbi évekkel megegyező nagyságrendű, idén 99. A fogorvostudományi karon minden évben vannak másodfelvételizők, akik az általános orvostudományi kar elvégzése után választják a fogorvosképzést, idén két ilyen hallgató lesz – közölték.
Antal István dékán tájékoztatása szerint a gyógyszerésztudományi karon a pontszámok csökkentek: az államilag finanszírozott képzésre 380, a költségtérítésesre 340 ponttal lehetett bekerülni, 2019-ben ez 398 és 410 pont volt. A karon szeptemberben 173-an kezdhetik meg tanulmányaikat, közülük 11-en önköltséges formában. A kar konduktor szakára idén 310 ponttól lehet bekerülni, ami magasabb, mint a 2019. évi pontszám (305). Ezzel maximálisan nem tudják feltölteni a 106 fős kapacitást, első körben 95 hallgatót vettek fel, ezért pótfelvételit hirdetnek, amely ugyancsak államilag finanszírozott formában teszi lehetővé a képzésben való részvételt – idézi a közlemény Balogh Emese Celesztát, a Pető András kar tanulmányi és hallgatói központjának osztályvezetőjét.
Várhatóan nyolcezernél is több új hallgató kezdheti el a tanévet a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE)
5906 diákot vett fel az intézmény – közölte Rovó László rektor csütörtök este a Tisza-parti városban.
A most következő pótfelvételi, a szakirányú képzések és a külföldi hallgatók jelenleg is folyó felvételi eljárásának lezárását követően várhatóan több mint 8 ezer új hallgató kezdi meg tanulmányait szeptemberben az SZTE-n – mondta sajtótájékoztatón.
Úgy fogalmazott, a Szegedi Tudományegyetem a nemzetközi rangsorok által is bizonyítottan meghatározó szereplője az ország felsőoktatásának. Az elmúlt száz évben Szegeden egységes egyetemi struktúra jött létre, ami alkalmas a továbblépésre és az erősebb nemzetközi szerepvállalásra is – tette hozzá.
Fendler Judit kancellár közölte, az SZTE stabilan a harmadik legnagyobb hallgatói létszámú felsőoktatási intézmény az országban.
A kancellár kitért arra, hogy az SZTE szerepe jelentősen átalakult az utóbbi öt-tíz évben. Fontos feladatai lesznek a gazdaságfejlesztésben, a gazdaságélénkítésben, a befektetésösztönzésben vagy az ipari park kialakításában.
Gellén Klára oktatási rektorhelyettes elmondta: az új hallgatók közül 3677-en alap-, 856-an mester-, 969-an osztatlan, 404-en felsőoktatási szakképzésen kezdik meg tanulmányaikat. Állami ösztöndíjas képzésen 4930, önköltséges finanszírozási formában 976 új hallgató tanul majd a szegedi egyetemen.
Továbbra is komoly az érdeklődés az általános orvosi és fogorvosi képzések iránt, az SZTE Általános Orvostudományi Karán 275, a fogorvostudományi karon 77 új hallgató kezdi meg az első évét. Kiemelkedő – 352 – az SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Karára fölvett hallgatók száma, közülük 187-en gyógytornász szakon tanulnak majd – tudatta a rektorhelyettes.
A munkaerőpiaci igényekhez igazodva magas – 293 – a műszaki és jelentős – 764 – az informatikai képzési területre felvettek száma is. Az agrárképzésre 260-an, a pedagógiai képzésre 554-en kerültek be, a legtöbben bölcsészettudományi képzésre kerültek be, 909-en – közölte a rektorhelyettes.
Szintén munkaerő-piaci trend, hogy nő az érdeklődés a mesterszakos képzési forma iránt, a hallgatók számára vonzó a további tanulással elérhető bérnövekedés. Az SZTE-n a mesterszakok esetében 10 százalékkal nőtt a felvettek száma, 856 hallgató kezdi meg mesterszakon a tanulmányait – mondta Gellén Klára.
Szakál Péter oktatási igazgató közölte, az SZTE államilag finanszírozott és önköltséges helyekre is pótfelvételit hirdet meg azoknak, akik korábban nem jelentkeztek vagy nem vették fel őket egyetlen intézménybe sem.
Szeptembertől 4626 elsőéves hallgató kezdheti meg tanulmányait a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME).
Az elmúlt években követett stratégiát folytatva idén is magas felvételi pontszámokat állapítottak meg: az alapképzésekre felvett állami ösztöndíjas hallgatók átlagpontszáma 422 pont, az önköltségesekkel együtt pedig 418,7 pont az átlag.
Kiemelték, hogy a kedvezőtlen demográfiai folyamatok ellenére is magas maradt az intézmény alapképzéseire felvett jelentkezők száma és átlagpontszáma is.
Mesterképzésben csaknem ezren kezdhetik meg ősszel tanulmányaikat.
A mostani felvételi eljárásban az egyetemre jelentkező csaknem 10 ezer diák 21 százaléka valamelyik mesterképzést jelölte meg, ami 6 százalékponttal magasabb az országos aránynál. Pedig – mint megjegyezték – a BME mesterszakjainak nagy részénél nem is ez, hanem a januári a fő felvételi eljárás (akkor több mint ezer hallgatót vettek fel az egyetem mesterszakjainak valamelyikére). Idén 27 magyarországi felsőoktatási intézménybe jelentkeztek száznál többen mesterképzésre – tették hozzá.
Kitértek arra is, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem idegen nyelvű képzései továbbra is nagyon népszerűek. A Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram pályázatán 64 országból több mint kilencezer érdeklődő adta be jelentkezését a műegyetemre. A BME a program keretében több mint hétszáz jelentkezőt vett fel, a hallgatók több mint fele mesterképzésekre jelentkezett, doktori képzésre pedig mintegy kilencven jelentkezőt vettek fel.
A BME felhívta a jelentkezők figyelmét arra is, hogy az idei pótfelvételi eljárásban alapképzési szakjai nagy részén állami ösztöndíjas képzéseket is meghirdet majd.
Csaknem háromezer elsőéves hallgatót vettek fel a győri Széchenyi István Egyetemre a szeptemberben induló képzésekre
A közlemény idézi Kovács Zsoltot, az intézmény főigazgatóját, aki szerint az átlagpontszámok tíz-tizenöt százalékkal emelkedtek tavalyhoz képest, ami azt mutatja, hogy “jól felkészült fiatalok” kezdik meg tanulmányaikat.
Bízik abban – mondta -, hogy a magasabb ponthatárok hatására a lemorzsolódás kisebb lesz. Ez azért is fontos, mert az egyetem célja az, hogy minél többen szerezzenek diplomát. Tapasztalat szerint a cégek, intézmények keresik a Győrben végzett hallgatókat – emelte ki.
A közlemény szerint az Audi Hungaria járműmérnöki karon az angol nyelvű járműmérnök alap- és mesterképzés iránt a magyar és a külföldi hallgatók is érdeklődtek.
A gépészmérnöki, informatikai és villamosmérnöki karon minden szakot megfelelő létszámmal tudnak elindítani. A mérnökinformatikus szakon több mint 150 elsőéves lesz szeptembertől – írták.
Az építész-, építő- és közlekedésmérnöki kar megőrizte meghatározó súlyát az egyetemen, és nőtt az építészképzésre felvettek száma.
A Kautz Gyula gazdaságtudományi karra több mint hétszáz hallgatót vettek fel, ezzel a legtöbb elsőéves hallgató ezen a karon kezdi meg tanulmányait az egyetemen szeptembertől. A legtöbb hallgatót a gazdálkodás és menedzsment alapszakra vették fel.
A Deák Ferenc állam- és jogtudományi karon csaknem nyolcvan állami ösztöndíjas elsőéves hallgató tanul szeptembertől jogász szakon.
Az Apáczai Csere János karon az alapszakoknál a közösségszervezés és a nemzetközi tanulmányok esetében is növekedett az érdeklődés, ezért idén levelező munkarendben is indítanak nemzetközi tanulmányok képzést. A pedagógusképzésben az országosan is tapasztalható csökkenés ellenére stabil létszámú maradt a gyógypedagógia és tanító szak.
A művészeti karon nőtt a felvettek száma, az országosan hiányt jelentő szakokra – nagybőgő, oboa, fagott, mélyhegedű – is kerültek be hallgatók.
A mosonmagyaróvári mezőgazdaság- és élelmiszertudományi karon valamennyi alapszak és az osztatlan agrármérnök szak is elindul, több mesterszakkal együtt. A felvettek a tavalyinál magasabb pontszámokat értek el.
Az egészség- és sporttudományi karon az ápolás- és betegellátás szak ápoló szakirányán a többi hazai képzőhelyhez hasonló mértékű volt a csökkenés. A kar további erőfeszítéseket tesz az országosan hiányszakmának számító szülésznői hivatás népszerűsítésére is – írta közleményében a Széchenyi István Egyetem.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) a jelentkezők országosan „drasztikusan csökkenő” száma ellenére is nagyobb arányban vett fel hallgatókat, mint valaha
A legtöbb gólyát idén szeptemberben az ELTE fogadja: az ország legnépszerűbb felsőoktatási intézményében 9918 elsőéves kezdheti meg tanulmányait.
Már a februári jelentkezési adatokból is kitűnt, hogy az ELTE iránt érdeklődtek a legtöbben: 100-ból 15 jelentkező jelölte meg első helyen, most pedig eldőlt, hogy 100-ból 11-en náluk tanulhatnak. Ez 2 százalékpontos növekedés a tavalyi 9 százalékos eredményhez képest.
Kari bontásban, budapesti képzési helyszínen a legtöbb új felvett diák a bölcsészettudományi karra (1803) érkezik, amelyet a gazdálkodástudományi intézet (1403) követ, a harmadik pedig a pedagógiai és pszichológiai kar (1297) lett. Az egyetem legnépesebb szakjai változatlanul a jogász (700 hallgató), a programtervező informatikus alapszak (637) és a gyógypedagógia alapszak (584).
Folytatódik a dinamikus növekedés a magyar jelentkezőknek angol nyelven indított képzéseken: már 2019-ben is az előző évihez képest csaknem 30 százalékkal többen, 195-en kezdhették meg tanulmányaikat angol nyelven, az idén további 57 százalékkal többet, 307 embert vettek fel. Az egyetem legnépszerűbb idegen nyelvű szakja a gazdálkodástudományi intézet – angolul idén először induló – nemzetközi gazdálkodás alapszakja lett, ahol 87-en kezdhetik meg tanulmányaikat.
„A vidéki egyetemi központokat idén sújtó”, az első helyes jelentkezéseknél tapasztalt “nagyon jelentős visszaesés” az egyetem szombathelyi képzési helyszínét elkerülte, sőt a most véglegessé vált felvételi adatok alapján a tavalyihoz képest 9 százalékkal bővült a hallgatók száma. További kiemelkedő eredménynek nevezték, hogy az ELTE mesterszakjaira minden eddiginél több, 2432 hallgatót vettek fel.
Közleményük szerint az állami finanszírozással bekerült elsőévesek átlagpontszáma a jogász osztatlan szakon a legmagasabb (480), de kiemelkedően magas a pszichológia alapszakon (460), a fizika (445), a matematika (439) vagy éppen az angol nyelven induló nemzetközi tanulmányok (448) és a programtervező informatikus (436) alapszakosai esetében is.
Érdekességként megjegyezték azt is, hogy az ELTE-n idén a legmagasabb ponthatár (490 pont) a matematikatanár – német és német nemzetiségi nyelv és kultúra tanára szakon volt.
Forrás: Egyetemi tájékoztatók és MTI
