Kezdőlap Belföld Emléktáblát avattak Hévey Gyula embermentő katolikus papnak

Emléktáblát avattak Hévey Gyula embermentő katolikus papnak

netmed

Emléktáblát avattak Hévey Gyula terézvárosi plébánosnak, aki 1938 és 1944 között több ezer keresztlevelet állított ki, hogy megmentse zsidó honfitársait. A terézvárosi plébánia falán elhelyezett emléktáblát Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek áldotta meg csütörtökön.

Az emléktáblát közösen leplezte le Erdő Péter és Frölich Róbert főrabbi.  Dési János újságíró az ünnepségen arról beszélt: azok a keresztény papok, akik vállalták, hogy keresztlevelekkel segítik a zsidókat, maguk is sokat kockáztattak.  Ez abból is látszik, hogy milyen durván támadták őket a nyilas hecclapok. A terézvárosi plébánián ennek ellenére csak a főváros ostromának legdurvább napjaiban hagyták abba a kereszteléseket.
Lévai Jenő vészkorszakban írt naplóját idézte: “híre terjedt hamarosan, hogy a katolikus klérus, főképpen Serédi Jusztinián hercegprímás közbenjár az áttért zsidók érdekében. A hírnek volt alapja. Érthető tehát, hogy az életéért remegő, s minden szalmaszálba kapaszkodó pesti zsidóság egész nagy hányadán valósággal kitérési láz vett erőt. Különösen a terézvárosi plébános hivatalát ostromolták meg június végén, július elején az áttérni szándékozók.”

Budapest, 2020. október 15. Erdõ Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek (b) és Frölich Róbert fõrabbi leleplezi Hévey Gyula embermentõ terézvárosi plébános tiszteletére az Avilai Nagy Szent Teréz Plébániatemplom melletti plébánia falán elhelyezett emléktáblát a fõváros VI. kerületében 2020. október 15-én. Hévey Gyula 1938 és 1944 között több ezer keresztlevelet állított ki, hogy megmentse zsidó honfitársait. MTI/Szigetváry Zsolt

“Katekizmusokból tanultak, és egymást kérdezgették az áttérő-jelöltek, ugyanakkor ijedtükben és félelmükben héber imákat mormoltak” – idézte. “Ma már tudjuk, a kikeresztelkedés nem mentette meg az embereket. A németek és a magyar hatóságok a zsidókra vadásztak, legyenek keresztények vagy zsidók”. Ráadásul azok a papok, akik kereszteltek, tudták, nem megtértek új híveik, hanem az életüket mentik. Mégis kockáztattak, mert hitük és emberségük erre kötelezte őket – tette hozzá Dési János.

Budapest, 2020. október 15. Erdõ Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek megáldja Hévey Gyula embermentõ terézvárosi plébános tiszteletére az Avilai Nagy Szent Teréz Plébániatemplom melletti plébánia falán felavatott emléktáblát a fõváros VI. kerületében 2020. október 15-én. Hévey Gyula 1938 és 1944 között több ezer keresztlevelet állított ki, hogy megmentse zsidó honfitársait. MTI/Szigetváry Zsolt

 Sebes József, az emléktáblaavatást kezdeményező Raoul Wallenberg Egyesület elnöke azt mondta: “a történelmi egyházak vezetői a vészkorszakban az első és második zsidótörvény megszavazásával megbuktak keresztényi könyörületességből. Mégis, ilyen irányítás mellett is, számos embermentő kezdeményezés történt”, például katolikus szerzetesrendeknél. E tettek közé sorolható Hévey Gyula és káplánjainak hősies segítsége.  Gergely Anikó túlélő arról beszélt: csak az elmúlt napokban, az emléktábla-avatásról értesülve kereste elő 1944 nyarán a terézvárosi plébánián kiállított keresztlevelét.

Budapest, 2020. október 15. Erdõ Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek (j), mellette Michael August Blume érsek, apostoli nuncius (j2), Frölich Róbert fõrabbi (j3) és Fekete László fõkántor Hévey Gyula embermentõ terézvárosi plébános tiszteletére az Avilai Nagy Szent Teréz Plébániatemplom melletti plébánia falán elhelyezett emléktábla avatásán a fõváros VI. kerületében 2020. október 15-én. Hévey Gyula 1938 és 1944 között több ezer keresztlevelet állított ki, hogy megmentse zsidó honfitársait. MTI/Szigetváry Zsolt

Ekkor szembesült vele, hogy Hévey Gyula keresztelte meg őt és állt megmenekülése útjának kezdetén.  Az ünnepségen részt vett Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke.   Hévey Gyula és káplánjai több ezer keresztlevelet bocsátottak ki 1944 nyarától. Az ezt bizonyító dokumentumok a templom átalakításakor kerültek elő a falból. A történetre a washingtoni United  States Holocaust Memorial Museum kutatása derített fényt.

Forrás: MTI

0 hozzászólás
0

Kapcsolódó cikkek