Nagy változást jelent az iskolakezdés a gyermek életében
Csehák Hajnalka pszichológus az M1 csatorna vasárnap délelőtti adásában elmondta, hogy azoknál a gyerekeknél, akik most kezdik az iskolát és új közösségbe mennek, nagyon fontos az a fogadóközösség, ahová érkeznek. Könnyebb a helyzete azoknak, akik az óvodából ismert társaikkal együtt ugyanabba az iskolába járnak majd, gyakori tapasztalat, hogy akik nem kedvelték egymást az óvodában, azok is jó viszonyba kerülnek ilyenkor.
Akik másik közösségbe kerülnek, mindig tele vannak kérdésekkel, szorongással, de a szülők sokat segíthetnek. Például ha elmesélik saját élményeiket, az közelebb hozza a gyermekhez az iskolát, illetve az is segít, ha korábban már látta az intézményt, és nem teljesen idegen környezetben kezdi meg az iskolás éveket.A szülők fogadják nyugodtan a változásokat, és biztassák a gyermeküket, hogy tudja majd teljesíteni az elvárásokat.
Pszichológiai tanulmányok sokasága erősíti meg az elhangzottakat, hogy milyen óriási fordulatot jelent, amikor az óvodás iskolába kerül. Nem csoda, hiszen gyökeresen megváltozik, átalakul a gyerek élete. A megszokott bioritmusa, napirendje felbomlik. Kötelességei, feladatai lesznek, lerövidül a játékra szánt idő, s ráadásul teljesen új közeg, idegen felnőttek, gyermekek veszik körül. Megváltoznak a családban is a feléje irányuló elvárások.
A megemelt elvárásoknak a gyerekek nyilvánvalóan nem egyformán képesek megfelelni. A tanulócsoportok egyre inkább rétegezetté válnak. Több mint tíz év fővárosi mérési eredményei megerősítik, hogy már az egészen korai iskolai években megjelenik egy körülbelül 30-40 százalékos diákréteg, amelynek tanulási teljesítménye az évek során egyre erősebben leszakad a többiekétől. Jellemzőjük, hogy az iskolai sikertelenség gyakori átélése következtében:
- gyorsan elveszítik tanulással kapcsolatos kezdeti érdeklődésüket
- leépül a világ megismerése iránti természetes igényük
- a tanulás mint tevékenység nem jelent élményt számukra
- a tartósan alacsony teljesítmény általában az egész személyiségükre vonatkozóan stigmatizálja őket, a gyenge képességűnek, rossz tanulónak elkönyvelt diák szerepéből pedig már mindenkinek nagyon nehéz felküzdenie magát.
Várhatóan tanulási nehézségei lesznek a kisgyereknek, ha például:
- nehezen illeszkedik be új közösségébe
- figyelme szüntelenül elkalandozik, hiperaktív
- feladattudata, önkontrollja fejletlen
- a megértésben és a nyelvi kifejezésben nehézségei vannak
- gondolkodása elmarad az életkorának megfelelő szinttől
- mozgáskoordinációs problémái vannak.
Mindezekből sajnos kiderül, hogy nem csak az óvodás gyermekeknek, de a szüleiknek is nagy változást jelent majd az iskolakezdés. Ebben az életkorban már alapvetően szükséges a tudatos nevelés. A szülők túlnyomó része ösztönösen neveli a gyermekét, főként azokból a mintákból felépülve, amit a saját szüleitől vett át akaratlanul is. Az ösztönös nevelés lehet rossz és lehet jó is. Az iskolakezdés azonban olyan elvárások elé állítja a szülőket, hogy már megkerülhetetlen a tudatos nevelés is.
A tudatos neveléshez a NetMediátor szerkesztősége is szeretne hozzájárulni abban, hogy szeptemberig hasznos írásokat teszünk közzé a pszichológia témakörben. Látogasson el honlapunkra a következő napokban is!
Forrás: M1 | Szilágyi Imréné: Tanulmányi sikeresség és sikeres iskolakezdés
