Az otthonteremtési programnak köszönhetően ma többen élnek saját tulajdonú otthonban, és a családok jobb körülmények között nevelhetnek gyermekeket, mint korábban – közölte a családokért felelős tárca nélküli miniszter
Novák Katalin azt mondta, hogy a családpolitika sikerességét a demográfiai mutatókon, a gyermeket nevelő családok jólétén lehet lemérni, és azon, hogy egy közösség mennyire családbarát.
A demográfiai adatok kedvező, biztató eredményt mutatnak: 40 éve nem volt ennyi házasságkötés, 60 éve nem volt ilyen alacsony a válások száma, és több évtizede nem volt annyira magas a gyermekvállalási kedv, mint jelenleg. Utóbbi több mint húsz százalékkal emelkedett az elmúlt években, Európában a legnagyobb növekedés ebben a tekintetben Magyarországon volt – emelte ki. Hozzáfűzte: a népességfogyás lassul, a születések száma pedig nő.
A szegénységi mutatók kedvező irányba változtak az utóbbi tíz évben, a gyermeket nevelő családoknál jelentős jövedelem- és vagyonnövekedés tapasztalható, a családosok, nagycsaládosok megítélése pedig szintén kedvezően változott.
Jövőre elkezdődik a tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítése, januártól “Magyarország legnagyobb otthonteremtési programját” vezetik be, jövő nyáron pedig emelkedik a csecsemőgondozási díj összege.
A lombikeljárások támogatásával kapcsolatban arról beszélt, hogy Magyarországon minden ötödik-hetedik pár meddőségi problémával küzd. Véleménye szerint ez azzal függ össze, hogy az elmúlt évtizedekben kitolódott a gyermekvállalás időpontja. A családtámogatások ezért abban segítenek a fiataloknak, hogy akkor vállalhassanak gyermeket, amikor szeretnének.
Ugyanakkor azokat a párokat is támogatni kell, amelyeknek a lombikeljárás jelenti a megoldást, ezért növelték az állami felelősségvállalást a lombikcentrumok átvételével, és 100 százalékosra emelték a szükséges gyógyszerek és vizsgálatok állami támogatását.
A lombikprogram kiemelt támogatása – az évi 90 ezer körüli születésszámmal kalkulálva – néhány ezerrel több születést eredményezhet – ismertette.
Egyetlen olyan európai ország sincs ma, ahol elegendő gyermek születne ahhoz, hogy a népességüket a jelenlegi szinten megtarthassák. Erre a kihívásra nem lehet és nem is kell globális választ adni, minden nemzetnek meg kell hagyni a szabadságot, hogy saját sorsáról döntsön.
A miniszter az alaptörvény módosításával kapcsolatban kijelentette, hogy Magyarországon eddig sem fogadhattak törvényesen örökbe gyermekeket homoszexuális párok. A baloldali kormány által 2009-ben meghozott jogszabály ugyan biztosította az azonos nemű pároknak a bejegyzett élettársi kapcsolat lehetőségét, de az örökbefogadást nem tette nekik lehetővé. Ezen a polgári kormány azóta nem változtatott – mondta.
Az alaptörvény családvédelemre vonatkozó módosításáról azt mondta: az a cél, hogy a jelen kor kihívásaira reagálva hosszú távon garantálják a gyermekek biztonságos fejlődését. Semmilyen szexuális propagandának nincs helye az óvodában és az iskolában – hangsúlyozta, hozzátéve: a gyerekeket meg kell védeni attól, hogy propagandaeszközként használják őket, a szülők is ezt várják a kormánytól.
Novák Katalin az interjúban az Európai Bizottság 2020-tól 2025-ig szóló LMBTQ- (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és queer emberek) stratégiájáról szólva úgy fogalmazott, hogy Brüsszel “ideológiai börtönbe zárná a tagállamokat”, a dokumentumokban “búvópatakként” bukkannak fel olyan genderideológiai megközelítések, amelyeket a tagállamokra akarnak kényszeríteni. Magyarországon szerinte ezek nem is igazán értelmezhetők: ha valakitől megkérdezik, mi a neme, arra tud válaszolni, de ha azt kérdezik, mi a gendere, nem igazán tud mit mondani.
A kisebbségeket a magyar jogszabályok – az alaptörvény is – egyértelműen védik, a szexuális identitását bárki szabadon megélheti.
A lengyelországi abortusztörvénnyel kapcsolatban arról beszélt: az emberi életet védeni kell, de az abortusz elleni küzdelemben nem a jogszabályok megváltoztatása a legmegfelelőbb eszköz. Bízik abban – mondta -, hogy egyre szélesebb körben lesz magától értetődő: a méhen belüli élet teljes értékű emberi élet.
Novák Katalin jelentős eredménynek nevezte, hogy az elmúlt 10 évben több mint 30 százalékkal csökkent a terhességmegszakítások száma. Szerinte ehhez az is hozzájárult, hogy a családtámogatások döntő többségénél – a családi adókedvezménynél, a nagycsaládosok autóvásárlásnál, a babaváró vagy az otthonteremtő támogatásnál – éppen úgy számít már egy 3 hónapos magzat is, mint egy megszületett gyermek.
Forrás: MTI
Kép: Pixabay
