Kezdőlap Belföld Hogyan készült a világ legnagyobb 850 m2-es grafikus montázsa?

Hogyan készült a világ legnagyobb 850 m2-es grafikus montázsa?

netmed

Festményekből és fotókból alkották azt a 33×22 méteres montázs képet, amelyből a Guinness-rekord puzzle készült!

A Guinness rekord története

A Történelmi Emlékezet Társaság kezdeményezésére puzzle készült a magyar nép történelmének emlékeiből a „Történelmünk Darabkái” projekt keretében. A különleges, 850 négyzetméteres 33×22 méteres képkirakós februárban állította fel 1. világ- és Guinness rekordját azzal, hogy 2.452.352 puzzle darabból áll. Ezt követően 2. és a 3. Magyar Rekordként a világ legnagyobb darabszámú és méretű Puzzle-jeként bejegyezték a magyar történelem legmeghatározóbb eseményeit, személyeit és ereklyéit ábrázoló alkotást. A projekt célja, hogy egy nemzeti összefogás keretében megszülessen a 4. rekord is. A járvány lecsengését követően, egy nagyszabású rendezvény keretében és egy profi Puzzle-rakó csapat közreműködésével szeretnének bekerülni a rekordok könyvébe. A kirakóson olyan, nemzetünk eredetét és történelmét meghatározó események és alakok kaptak helyet, mint például Attila a hun király, a Honfoglalás, a Márciusi ifjak vagy például Puskás Ferenc. Első sorban a nemzeti értékek előtt hivatott tisztelegni ez a projekt, amellett, hogy ebben a nehéz időszakban próbálja összefogásra ösztönözni a magyar népet. A Puzzle darabkái mély jelentéstartalommal bírnak és a szorosan egymásba karoló népet hivatottak szimbolizálni.A 22×33 méteres kép minden egyes darabkájából egyetlen egy készült, a maga egyedi jelölésével. A kis elemek mellé természetesen az eredetiséget és a tulajdonjogot igazoló okirat is jár. Ennek birtokában minden „Történelmünk Darabkái” vásárló kap nemzeti kincseinkből egy aprócska részt, erősítve önmagában hazaszeretetét és mélyítve a magyar nemzeti érzést. www.tortenelmunkdarabkai.hu

Új magyar rekord

Nem csupán az elkészült kép mérete fantasztikus, hanem a megvalósítás is figyelemreméltó teljesítmény. A Magyar Rekord Egyesület (www.magyarrekord.hu) vizsgálata során bebizonyosodott, hogy ez a legnagyobb grafikus montázs, ami valaha is készült hazánkban. Így a tervezők munkáját oklevélben ismerték el. A készítés különleges folyamatának mi is utánajártunk!

A megvalósítás

Dr. Csabai Attila a projekt megálmodója és megvalósítója, a már 24 éve működő Tibographia Stúdiót (www.mediasziget.hu) kérte fel arra, hogy a puzzle montázs képét elkészítsék. Interjúnkban mi most a grafikai stúdió vezetőjét, Kerti Tibort kérdeztük arról, hogyan is készül egy ilyen monumentális alkotás.

– Hogyan indult a projekt, mennyire kaptak szabad kezet a tervezéshez dr. Csabai Attila úrtól?

– Már konkrét elképzelésekkel indult a megbízás, úgy kezdtük a munkát, hogy 70%-ban megjelölték kiket-miket kell majd szerepeltetni a montázson. Az első nehézséget az okozta, hogy több napos kutatómunka után derült ki, hogy egyáltalán nem találhatók nagy felbontású képek a szereplőkről, ezért meg kell rajzolni/festeni a szereplőket pl. a márciusi ifjakat.

Tehát elővettek egy óriási vásznat és nekiálltak festeni?

– Sajnos ez nem lett volna megoldás a problémára, hiszen az elkészült festmény méretéből adódóan nem lett volna szkennelhető vagy egységesen megvilágítva befotózható. Így digitális rajztáblával, óriási méretben kezdtünk el rajzolni/festeni. A márciusi ifjak például egyenként 2,5 méteresben készültek.

– Ez óriási munkának tűnik, hányan dolgoztak a projekten?

– Öten, de nem is lehettünk volna többen, mert az egységes grafikai stílus kialakítása így is nehézséget okozott. Tanítok a Launai Miklós Református Művészeti Gimnáziumban (www.lamire.hu), ahol 13. évfolyamos OKJ-s képzés is zajlik, innen választottam ki három tehetséges diákot munkatársnak Gáll Noémit, Hadi Laurát és Németh Szabinát.

A technikai háttér

– A korábban említett nagy felbontású képek hiánya mit is jelentett pontosan?

– Nehéz erre közérthető választ adni. A képek apró kis képpontokból, ún. pixelekből állnak. Létezik egy ideális aránypár, amit a dot/inch vagyis a képpont/2,5 cm jelöl. Ez monitor esetén 72 dpi, vagyis 72 képpontnak kell lennie 2,5 cm-enként, hogy éles legyen a kép és ne elmosódott „pacákból” álljon. Nyomdai anyagoknál 300 dpi az elvárt, de egy ilyen méretű anyagnál, amit legalább 2 méternél messzebbről néznek, első nekifutásnak a 80 dpi-t céloztuk meg, hogy szép éles legyen a kép.

– Ez sikerült végül?

– Egyáltalán nem. Elértem a Photoshop maximális 300.000 pixeles képalkotási határát egy már el nem menthető fázisban. Így a végső felbontás nem lehetett nagyobb 40 dpi-nél, ami nagy aggodalomra adott okot, de mivel kellő távolságból nézik a képet, szerencsére még így is jó lett a minőség.

– Ez gondolom óriási file-méretet eredményezett?

– Igen, a tervezés utolsó fázisában már 79 Gygabyte-os file-al dolgoztam!

– Ez ugye akkora, mint egy komplett teljes merevlemez ugye?

– Igen, egy laptopé mondjuk.

– Milyen számítógépre van szükséges egy ilyen munkához?

– Hát egy Core i 7-es 4 gigás processzor, 64 giga RAM és a 32-28 colos 4K monitorok az alap.

A kivitelezés

– Nem lehetett volna elemenként dolgozni, hogy könnyebb legyen?

– A montázs technika megköveteli, hogy egyben lássuk az összképet, nem igazán lehet tervezni feldarabolva. De itt a pontos nyomdai illesztés miatt, a képet mindenképpen egyben kellett megcsinálni, ami réteges (layeres) állapotában óriási file-méretet generált, de még az egybeolvasztott kép is az egyik legnagyobb montázs-festmény a világon.

– Hogyan kell elképzelni mondjuk Petőfi Sándor megfestését?

– Először böngésztünk a Neten, kiválasztottuk a legmegfelelőbb portré képet, ami jelen esetben egy fekete-fehér rézkarc vagy metszet volt, és az alapján digitális rajztáblán megfestettük és színeztük.

– És olyan esetben, ahol ilyen nincs, pl. Attila a hun királynál?

– Itt egy olyan embert választottunk, aki karakterében megfelelő volt a rajzhoz, őt befotóztuk és az ő portréját festettük meg. Ugyanez történt Hunyadinál is.

Az idő

– Mennyi ideig tartott a munka?

– Hááát… 2 hónapra terveztük, de 3,5 lett belőle, ami nem kis konfliktusokat eredményezett. Dr. Csabai Attila úr mindig megvalósítja a terveit és a maximalizmusába nem igazán fér bele, hogy ne a tervei szerint haladjanak a dolgok. De egy ilyen grandiózus projektnél sok nem várt probléma merült fel.

– Mi okozott ekkora csúszást?

– Egyrészt furcsa mód a fotók. Hetek teltek el, hogy próbáltunk szerezni nagy felbontású képet pl. 1956-ról. Nagyon sok helyre írtunk, telefonáltunk és nagyon rossz tapasztalatom van, sokszor válaszra sem méltattak. Végül az MTI-nél találtunk egy segítőkész urat és a fotobankjukban tudtunk olyan fotót vásárolni, amiből montázs készülhetett egy Fortepános képpel. A másik csúszás oka a futball téma képi megjelenítésének kérése volt, ami az utolsó fázisban került képbe. Nem tudtuk, hogy jelenítsünk meg egy óriási szurkoló tömeget mintegy 10 méteresben, mert ennyi karakter időben nem megrajzolható, rendelkezésre álló fotók pedig nem voltak ilyen szélességben. Ezen a képi elemen hetekig kellett dolgozni. A montázsképek illesztése és az újrarendezés pedig szintén rengeteg időbe került.

– Gondolom azért a végeredmény kárpótolta a sok fáradozást! Elégedett a munkával?

– Igazából nem. Látom a hibákat, mit kellett volna még javítani, jobban kidolgozni és egy más elrendezés esztétikusabb megjelenést eredményezett volna, de az idő minden grafikus legfőbb ellensége.

– Mi a következő projekt?

– A meglévő munkáimon túl, ez csak az első volt dr. Csabai Attila puzzle sorozatának.

Cikkünk következő részében meglátogatjuk azt a grafikus iskolát, ahol ilyen remek diákokat tanítanak és nevelnek!

Fotók: © NetSzerk és © Minczér Árpád

0 hozzászólás
1

Kapcsolódó cikkek