A Rossz vér című könyv története lépésről-lépésre mutatja be Amerika legnagyobb üzleti átverését. 2016-ban Elizabeth Holmes, a Theranos startup cégével olyan vérvizsgálati módszert fejlesztett ki, amely állítása szerint egyetlen csepp vérből több száz betegséget tud diagnosztizálni. Olyan befolyásos személyeket nyert meg az ügyének, mint Hillary Clinton vagy Henry Kissinger. Természetesen hamar kiderült, hogy mindez hazugság, de addig félrevezette partnereit és a befektetőket, akik 9 milliárd dollárt tettek a cégbe. Hamisan állította azt is, hogy a tesztelési technológiájához nem kell hatósági engedély. A Forbes magazin 2015-ben „a világ legfiatalabb, önerőből lett milliárdos nőjének” választotta, hiszen 4,5 milliárd dollárra becsülték a vagyonát. Jelenleg büntetőper zajlik ellene, amelyet a koronavírus-járvány miatt októberre halasztottak. Csalásra irányuló összeesküvéssel és információs rendszerrel elkövetett csalással vádolják, ami akár 20 év börtönbüntetést is jelenthet!
Történetéből láthatjuk, hogy a cél érdekében egy nárcisztikus személyiség csodálatos sikert érhet el, majd lelepleződve óriásit is bukhat. A könyvben szereplő Holmes példaképének tekintette a vezetői stílusukat tekintve megosztó cégalapítókat is, mint Steve Jobs, vagy Mark Zuckerberg.
Az ilyen típusú személyek rendkívül teátrálisak, karizmatikus személyük már az első találkozás alkalmával szinte megbabonázza a körülöttük lévő embereket. Erősek, nincs bennük félelem és veszélyérzet és olyan célra törő magabiztossággal prezentálják céljaikat a dolgozóik és befektetőik felé, hogy a mögöttes tartalmi valóság rejtve marad a színfalak mögött.
A vezetői beosztásban lévő pozíciókban gyakrabban megtalálhatók a nárcisztikus személyiségek, hiszen a hatalom által még nagyobb körben, még nagyobb hatással tudnak másokat manipulálni. Így a hibás viselkedési minták gyakrabban nyernek teret, ezért van az, hogy rengeteg munkahelyen az első számú stresszforrás maga a vezető. A nárcisztikus személyek lételeme a figyelem, ezáltal az ilyen típusú emberek jellemzően irányítói, vezetői pozíciókra tőrnek.
Sok tanulmány létezik arról, hogy egy nárcisztikus manipulátor milyen gyermekkori élmények hatására válik a megtévesztés nagymesterévé. A legtöbb elmélet szerint a nárcisztikus személy lelke mélyén egy megbántott, magányos gyermek lakozik. A személyiségzavar általában gyerekkorban alakul ki, sok esetben a szülők nem elégítik ki a gyermek érzelmi igényeit. Gyakori olyan szülők gyermekeinél is, akik maguk is szélsőségesen viselkednek és nagyon magas elvárásaik vannak. Az ilyen típusú személyek mindig a figyelem középpontjában akarnak tündökölni és szinte mindenre képesek azért, hogy sikeresnek, vonzónak tűnjenek. Az egyik jellemző vonásuk, hogy magukat szeretik másokat inspiráló szerepben feltüntetni! Nagyon gyorsan kiismerik az embereket és ezt a későbbiekben manipulációra használják. Partnereiket vagy kollégáikat megpróbálják másoktól elszigetelni annak érdekében, hogy csak a saját látásmódjuk érvényesülhessen és más véleménynek ne kerülhessenek a hatása alá. Hivatástudatukat egy idő után teljesen elhomályosítja a mindenáron győzni akarás, ebben a fázisban már semmi nem érdekli a vezetőt, olyan eszközökhöz is képes nyúlni, mint a hazugság, törvénytelenség, erőszak vagy az indokolatlan felmondás – csupán mert nem értenek vele egyet. Gyakran hangoztatják: „Én egy magasabb szinten gondolkodom. Te csak egy részét látod a dolgoknak, én az egész képet!”
Mindebből kiderül, hogy a nárcisztikus manipulátorok szörnyen arrogánsak, önelégültek és látszatra nagyon magabiztosak. De ez csupán a védekező mechanizmusuk része. Magukat különlegesnek tekintik, és úgy érzik csak más hasonlóan tehetséges emberek képesek megérteni őket, vagy kapcsolatot kialakítani velük. Biztosra veszik, hogy nem kapják meg az őket megillető figyelmet és tiszteletet, mindezt pedig azzal magyarázzák, hogy a többiek túl buták és tudatlanok ahhoz, hogy őket elismerjék. Sokszor irigyek másokra, akikről azt hiszik, többet kaptak az élettől, noha szerintük ők sokkal inkább megérdemelnék. Gyakran fantáziálnak sikerről, hírnévről, ismertségről, mivel szükségük van arra, hogy így töltsék ki a lelkükben keletkezett érzelmi űrt, vagy tereljék el a boldogtalanságukról a gondolataikat.
A vezetői eszközeikre jellemző, hogy grandiózus célokkal tévesztik meg az embereket! Gyakran még a tapasztalt szakemberek, befektetők, politikusok is áldozatul esnek egy ilyen vezetőnek, mert a nárcisztikus ember karizmája és az erőteljes fellépése blokkolja a józan ítélőképességet. Ők a manipuláció mesterei! Általában valamiben rendkívül tehetséges, magas intelligenciájú egyénekről van szó, akiknek a társasága a kapcsolat elején nagyon kellemes. Olyan emberek, akiket követni szeretnénk!
Amit el szeretnének érni, az sok esetben tényleg egy pozitív, világmegváltó terv, az ebben való segédkezés és részvétel természetesen szimpatikus lehet mások számára is, az oda vezető út viszont hazugságokkal, bizalmatlansággal és sokszor minden józanságtól mentes ésszerűtlen döntésekkel van kikövezve. Elizabeth Holmes, a könyvben szereplő vezető játszi könnyedséggel hitette el az emberekkel, hogy a vezetésével megválthatják a világot! Egy nemes cél lebegtetett az emberek előtt, miszerint egy forradalmian új eszközt készíthetnek, milliók életét megkönnyítve. Ez a grandiózus cél nem csak beosztottjaiknak, de üzleti partnereiknek, de befektetőiknek teljesen elhomályosította az egyének ítélőképességét!
Nehéz helyzetben lehet egy alkalmazott olyan helyzetben, amikor a cég élén adott egy nagyon autoriter vezető áll, aki domináns, határozott és csak a saját elképzeléseit fogadja el. Ugyanakkor ez függ az alkalmazott személyiségjegyeitől is. Amennyiben a vezető ellentmondás nem tűrő hatásától függetleníteni tudja magát, úgy ez nem eredményez toxikus légkört, bár ez a ritkább eset. Azok a dolgozók, akik szívesen csatlakoznak világmegváltó kezdeményezésekhez, gyakran találkozhatnak ilyen vezetőkkel, így fel kell készülniük az ebből adódó kellemetlen helyzetekre. Számolniuk kell vele, hogy a bizalmatlanság, a hatalommal való visszaélés nem nekik szól, csupán a vezető ezzel érvényesíti szerepét a cég élén.
A nárcisztikus düh avagy mi történik, ha a dolgozók/kollégák ellent mondanak egy ilyen nárcisztikus vezetőnek?
A nárcisztikus személyiségek alapvetően bárminemű kritikára vagy tiszteletlenségre túlérzékenyen, gyakorta dühkitöréssel reagálnak! Leginkább azok lesznek ezeknek a kitöréseknek a szenvedő alanyai, akik a legközelebb állnak hozzájuk, együtt élnek velük, hiszen a nárcisztikus személy mindenkitől, de leginkább tőlük várja el mindazt a szeretetet, melyet gyerekkorában nem kapott meg. Társas kapcsolataikra jellemzően a házastársukkal, gyermekeikkel is elhitetik, hogy nem elég jók, értéktelenek, így vetítve a körülöttük lévőkre saját érzéseiket. Ennek megfelelően, jóval kontrolláltabban, de hasonló érzelmi attribuciók alapján élik meg a munkahelyi konfliktusaik. Az ellenzőket gyakran nyilvánosan megszégyenítik vagy ha „menthetetlennek tartják” – vagyis továbbra is fennáll az ellenvélemény kockázata – azonnal elbocsájtják. A MÁS VÉLEMÉNYT SZEMÉLYES TÁMADÁSNAK ÉLIK MEG! Azok korai tapasztalatok, amelyek a „nárcisztikus szégyenérzet” kialakulását okozták, később a „nárcisztikus düh” kiváltóivá válnak. Valahányszor úgy érzik, hogy nem tisztelik őket eléggé, vagy valaki viselkedése rossz fényt vet rájuk, az felszakítja a régi sebeket és ez többnyire dühromban nyilvánul meg.
Mindez természetesen ellentétben áll, azokkal a vezetői erényekkel, amelyekkel egy vállalkozás hosszú távon is sikeresen működhet. Egy jó vezető tisztában van azzal, hogy az igazságnak több oldala van, szükség van egyéni látásmódokra a siker érdekében, ezért olyan embereket gyűjt maga köré, akik más szemszögből is képesek látni a dolgokat.
Nagyon nehéz, amikor valaki motiváltan csatlakozik egy vállalkozáshoz és szeretne hozzájárulni a cég sikerességéhez, de azzal kell szembesülnie, hogy ez azért nem tud teljesülni, mert a vezető nem hajlandó változtatni egy-egy hibás nézőpontján és másokat csak eszközként használ fel a saját céljai eléréséhez.
A Rossz vér történetében szereplő vezető teljes téveszmében volt azzal kapcsolatban, hogy a cég terméke működhet, annak ellenére is, hogy még a munkatársai is ezt rengeteg fórumon cáfolták. A siker iránti vágy annyira elhomályosította az ítélőképességét, hogy meggyőződésévé vált: a saját emberei ellene fordultak, így elkezdte őket a manipuláció változatos eszköztárával befolyásolni. A manipuláció és az irányítás közötti határvonal igen vékony. A befolyásolás történhet pozitív, vagy negatív irányban is, az emberi kontextustól és szituációtól függően.Van, hogy mindkét fél egyenlően nyer a helyzetből, de ez a ritkább. Általában a sikert a manipulátor aratja le, mert azért ne legyen bennünk kétség: sokszor sikeresek! Ha valaki nagyon hisz a sikerben és erre koncentrál, jóval nagyobb esélye van a sikerre. Ugyanakkor az erős HIT még nem garantálja a sikert. A lényeg az, hogy egy igazságban hiszünk-e! Például hihet abban valaki nagyon erősen, hogy át tud kelni a folyó jegén! Hiába hisz benne sziklaszilárdan, ha a jég vékony: beszakad és megfullad. A hit nem tart meg, ha hazugságon alapul. De kevés hittel és átkelhetünk a folyón, ha a jég vastag és megtart. Végső soron az számít, hogy a hitünket az igazságba vagy a hazugságba vetjük-e!
A nárcisztikus manipulátorok sikere így sok esetben azon múlik, hogy célkitűzéseik reálisan megvalósíthatóak-e! Amennyiben igen, rendkívül sikeresek is lehetnek az üzleti életben. Ez azonban nem fogja elhozni számukra a boldogságot, hiszen a siker sokszor csak akkor ér valamit – ha van kivel megosztani. Mivel a nárcisztikus manipulátor általában nem tud tartós párkapcsolatot kialakítani, magányos lesz. Így az érvényesülés útjának az újabb és újabb célkitűzéseket tekinti, újabb és újabb üzleti sikerektől reméli az érzelmi űr beteljesülését. De ez, ha a nárcisztikus személy nem változtat a hozzáállásán, nem sikerülhet: „Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall? (Mt 16,26a)”
Az, hogy a manipuláció hogyan érhető tetten egy párkapcsolatban és hogyan létesíthet jó érzelmi kapcsolatot a manipulátor, sorozatunk következő cikke foglalkozik: MANIPULÁCIÓ A PÁRKAPCSOLATBAN címmel.
