A pápai képviselet intézményének teológiai alapja a római pápa egyházkormányzati primátusán alapszik. Ebből fakad szuverén joga ahhoz, hogy követeket nevezzen ki és küldjön a részegyházakhoz, az államokhoz, hatóságokhoz és a nemzetközi szervezetekhez. Az Egyházi Törvénykönyv elfogadja a nemzetközi jognak a diplomáciai kép- viseletekkel foglalkozó szabályait. A vatikáni diplomácia sajátossága, hogy mint független állam →aktív és passzív követküldési joggal rendelkezik, illetve az →Apostoli Szentszék a világ országaiban élő római katolikusok lelki vezetője. Háromféle követküldést különböztethetünk meg: a rendkívüli diplomáciai missziót, az Államtitkárság ügykörébe tartozó ún. szokásos diplomáciai missziót és a kongregációkhoz kapcsolódó missziókat. A Szentszék diplomáciai kapcsolatát az állandó diplomáciai képviseletek, a →nunciatúrák végzik. A képviselet vezetője →apostoli nuncius, →apostoli pronuncius vagy →apostoli internuncius, aki egy személyben diplomáciai és apostoli küldött is. A Szentszék állandó képviselőjét →apostoli küldöttnek (delegátusnak) nevezzük, ha küldetése kizárólag a helyi egy- házhoz szól, és így szoros értelemben nem diplomáciai jellegű. Ha állam(ok) hoz és kormányokhoz is akkreditálva van, akkor címe nuncius, feltéve, hogy az illető országban joga van arra, hogy ő legyen a diplomáciai testület rangelső tagja (doyen). Ha erre nincs joga, címe pronuncius. A nuncius és a pronuncius nagykövetnek számít. Ugyancsak államokhoz és kormányokhoz küldött pápai követ az →apostoli internnuncius is. Az internuncius rangja rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter. A felsorolt személyeket az egyházjog a pápa követeinek (legátusainak) nevezi.
„Jogállását a 265. és 269. kánon, illetve az 1989. évi Motu proprio Soelicitudo omnium Ecclesiarum szabályozza”. Az apostoli nuncius rangban megelőzi a helyi katolikus egyházi vezetőket, kivéve a bíborost. Minden egyházi szertartást végezhet helyi engedély nélkül, a templomokban vallási tiszteletadás illeti meg. Az apostoli nuncius rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti diplomáciai rangban van, az egyházi rangja általában címzetes érsek. Nem tartozik bele a fogadó ország egyházi hierarchiájába. Abban az országban, ahol akkreditált nuncius működik, ő a →diplomáciai testület →doyenje. Ha a pápa a nunciust bíborossá nevezi ki, el kell hagynia diplomáciai posztját. A kongregációk küldöttei azokban az országokban tevékenykednek, amelyekkel a Szentszéknek nincs diplomáciai kapcsolata. Ezekbe az országokba prelátusokat, apostoli küldöttet küld, és megbízatásuk nem diplomáciai jellegű. A Szentszéket a fogadó ország egyházi hatóságainál képviselik. A Szentszéket képviselik, de nem minősülnek pápai követnek, legátusnak azok, akik pápai kiküldötti vagy megfigyelői minőségben nemzetközi szervezetekhez, értekezletekre vagy összejövetelekre kapnak megbízatást. Ez utóbbi csoportba tartoznak azok a személyek is, akik nemzetközi szervezetek mellett látják el a Szentszék állandó képviseltét.
Esküdt Lelkészség, Dr. Őeminenciaja Cs. A. dr. Habil
